Ha a Sziget ideje alatt a fesztiv�l �szaki cs�csk�hez �rkez�nk, mindig valami csod�ba botlunk. �gy lesz ez id�n is, hiszen a Vil�gzenei Nagysz�npad gondosan v�logatott fell�p�i k�zt ott lesznek a m�faj legnagyobb nevei. �gy p�d�ul a szt�rfell�p� lesz az Omara Portuondoval �rkez� Orquesta Buena Vista Social Club®, akiket nem kell k�l�n bemutatni a hazai k�z�ns�gnek. ... T�z�ves fenn�ll�s�t akkora sikerrel �nnepelte a tavalyi Szigeten a londoni Oi-Va-Voi, hogy most repet�znunk kell. M�g lemez�k sem volt, de m�r olyan rangos fesztiv�lokra kaptak megh�v�st, mint a Glastonbury �s a Meltdown; deb�t�l� albumuk, a Laughter Through Tears pedig 2003-ban els� helyen �llt az eur�pai vil�gzenei r�di�k sikerlist�j�n. 2009-es Travelling The Face Of The Globe c�m� album�val az addigi legjobbj�t tette az asztalra ez a zenekar. Hib�tlan etnopopot, ragyog� sl�gerekkel, tele v�ltozatoss�ggal �s �rz�kenys�ggel. Nincs mit tenni, v�rjuk �ket vissza. ... A nig�riai Tony Allen egyebek mellett Fela Kuti dobosak�nt �rta be a nev�t a vil�gzene t�rt�nelemk�nyv�be. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy � a funkot dzsesszel �s nig�riai dallamokkal meg ritmusokkal elegy�t� afrobeat ir�nyzat egyik megteremt�je. Id�ben sz�lunk: s�lyos-funkos, ellen�llhatatlan afrikai t�nczen�re kell sz�m�tani. ... 1992-ben, amikor a Los de Abajo megalakult, tizennyolc-h�sz �ves egyetemist�k voltak a tagjai, �s underground k�r�kben, illetve politikai rendezv�nyeken l�ptek fel. Az �tt�r�st az jelentette, amikor felfigyelt r�juk David Byrne, �s Luaka Bop nev� kia�j�n�l 1998-ban megjelentette Los de Abajo c�m� deb�t�l� korongjukat. A mexik�i ranchera zene, a rumba, a salsa, a punk, a hip-hop �s a latin ska �tv�z�s�vel ellen�llhatatlanul mag�val ragad� muzsik�t teremtettek �s j�tszanak az�ta is. ... A bukovinai gy�ker�, Frankfurtban sz�letett Stefan Hantel a kilencvenes �vekben, p�rizsi iparm�v�szeti tanulm�nyai sor�n v�lt az elektronikus klubzen�k rabj�v�. Az igaz �tt�r�st Shantel 2005-�s Bucovina Club c�m� albuma eredm�nyezte, mely a kelet-eur�pai �s balk�ni rezes t�nczen�k, valamint az arab t�nczen�k �tv�z�s�n alapult. Az ezt k�vet� Disco Partizani m�r vil�gh�r� muzsikusok bevon�s�val k�sz�lt (t�bbek k�zt a Taraf de Haidouks, a Bratsch �s Roy Paci zenekar�b�l), �s mire a 2009-es Planet Paprika megjelent, Shantel nemcsak a vil�gzenei r�di�m�sorok legt�bbet forgatott el�ad�ja, de Bucovina Club Orkestar�val a – Montreux-i Jazz Festivalt�l a Glastonburyig – a legh�resebb fesztiv�lok vend�ge lett. Ellen�llhatatlan t�nczen�j�nek vegytiszta karnev�lhangulat�val z�rul a Vil�gzenei Nagysz�npad ez �vi programja.   

A Sziget Vil�gzenei Nagysz�npad�nak vil�gszt�rjai mellett sorakoznak a „tr�nk�vetel�k”,  nemzetk�zi porond  �j csillagai. K�zt�k p�ld�ul a Rupa & the April Fishes. Rupa Marya San Francisc�ban sz�letett indiai sz�l�k gyermemek�nt, �s �gy cseperedett fel, hogy Kalifornia, India �s Franciaorsz�g k�z�tt v�ltogatta a lak�hely�t. A hindi, az angol, a spanyol �s a francia nyelv egyar�nt jelen van a dalaiban, de minimum ennyi zenei befoly�s is: egy nagy adag francia sanzon mell� hol a Balk�n, hol India, hol Mexik� fel�l f�j a sz�l. 2008-ban deb�t�ltak az Extraordinary Rendition c�m� albummal, �s a k�vetkez� �vben m�ris megdupl�zt�k a t�tet: a 2009-es Este Mundo k�ts�gtelen�l az �v legjobb vil�gzenei albumai k�z� tartozott. ... Amparo Sanchez tizenhat �ves volt, amikor a granadai Correcaminos egy�ttesben 1986-ban felt�nt. A dzsessz, a soul, a blues �s a rock ir�nt egyar�nt nyitott �nekesn� hamarosan megalak�totta els� saj�t zenekar�t, az Amparo & the Ganget. A kilencvenes �ves k�zep�n latin �s karibi befoly�ssal gazdag�totta univerzum�t. 2008-ban elj�tt az ideje, hogy Amparo els� sz�l�album�n az eddigiekn�l j�val szem�lyesebb hangon sz�laljon meg. Tucson-Habana c�m� albuma az amerikai Calexico k�zrem�k�d�s�vel k�sz�lt. Az�ta t�bb k�z�s felv�telt k�sz�tettek, a Calexico �s Amparo lemez�re egyar�nt. ... Barcelona multietnikus Raval negyed�ben egy olyan st�di� neve a 08001, amely t�gra nyitotta kapuit a k�rny�k k�s�rletez� kedv� fiatal zen�szei el�tt. Hat �vvel ezel�tt �gy alakult ki az elektronikus alap� klubzen�k frontj�n z�mmel arab, spanyol �s angol zen�szekb�l egy t�bb mint �g�retes kollekt�va. Kisebb r�szben a flamenco, nagyobb r�szben az �szak-afrikai rai �s gnawa a f� csap�s, de mindig is ker�lve a banalit�st, �s egyar�nt �rv�nyesen sz�lalva meg angolul, spanyolul �s arabul, illet�leg a tradicion�lis hangszerek �s a laptopok nyelv�n. Tavaly m�r megmutatt�k, hogy milyen �t�t�en. Az�ta v�rjuk, hogy megmutass�k m�g egyszer. … A Dirtmusic egy�ttest a v�rosi folk-blues ir�nti k�z�s megsz�llotts�g jegy�ben hozta �ssze a Seattleb�l Ljubljan�ba k�lt�z� (Walkabouts-f�n�k) Chris Eckman, az egykor Bad Seeds-tag Hugo Race �s a (Come-b�l ismert) Chris Brokaw. Miut�n 2007-ben Dirtmusic c�mmel kij�tt az els� lemez�k, a mali Sivatag Fesztiv�lon egym�sra tal�ltak a tuareg bluest j�tsz� Tamikrest zenekarral, majd vel�k k�sz�tett�k 2010-es B.K.O. c�m� albumukat. ... Az elm�lt �vek Nagy Belga Bummj�nak az egyik leg�t�t�bb hangja a Jaune Toujours�. Az �nekes-harmonik�s Piet Maris vezette zenekar befoly�sai k�z�tt �ppolyan fontos a L�s Negresses Vertes �s a Mano Negra, mint a Ramones vagy a Clash szerepe, �s ebb�l m�r alighanem sejthet�, hogy magyarorsz�gi bemutatkoz�s�n mire lehet sz�m�tani. A sanzonnak �s a rocknak aff�le f�zi�j�ra, amely nyitott a latin mel�di�k, a ska �s a cig�nyzene el�tt �pp�gy, mint a Balk�n rezesei el�tt. �s ami a l�nyeg: mindebb�l kimondottan saj�tos hangot kre�lva, mely ellen�llhatatlanul – �s ut�n�rz�sek n�lk�l – ragad mag�val.

A Vil�gzenei Nagysz�npad 2010-ben jelent�s betekint�st enged a kelet-eur�pai vil�gzenei sz�nt�rbe. A sort a Cseh K�zt�rsas�gb�l �rkez� Cankisou nyitja, mely 1999-es megalakul�sa �ta a cseh vil�gzenei sc�na egyik alapzenekara lett napjainkra. Karel Herman �nekes kirobban� el�ad�sm�dja, vad ritmusok, elk�peszt� energia, s�lyos f�v�sok, a rockzene kell�kt�ra mellett egzotikus n�pi hangszerek alkalmaz�sa, a szl�v, a nyugati �s az �zsiai zenevil�g �tv�z�se – ezek jellemzik a Cankisou �t lemez�t. ... A 2002-ben alakult horv�t Kries. A zenekart alap�t� Mojmir Novakovic a Kriesszel m�r az indul�sa �v�ben befutott: a Konjanik c�m� filmzen�vel elnyerte a legjobb filmzen�nek j�r� horv�t d�jat, majd 2004-ben a deb�t�l� Ivo i Mara c�m� albumr�l zengett a nemzetk�zi szaksajt�. Mire a 2008-as Kocijani album is kij�tt, a Kries m�r c�mlapsztori volt a rangos Folk Roots magazinban, �s v�gigj�rt egy tucat nemzetk�zi fesztiv�lt. �s mintha valami t�voli bolyg�r�l cs�ppent volna Horv�torsz�gba, �gy keveredik benne a folkl�r, a rock, �s az �rzene, a szl�v mitol�gia �s a m�gia. ... H�t �vvel ezel�tt Berlinben tany�z� emigr�nsokb�l alakult meg a Rotfront kollekt�va, a megbonthatatlan orosz-magyar-n�met-amerikai bar�ts�g jegy�ben. 2009-ben Emigrantski Raggamuffin c�mmel jelent meg az els� albumuk, mely ugyancsak visszhangos nyugat-eur�pai turn�val p�rosult, s �gy azt�n a Rotfront egy csap�sra az egyik legkelend�bb kelet-eur�pai �z� bulizenekar lett. Amelynek megvan a jellegzetes �ze, k�nnyeds�ge, b�ja �s humora, s mindehhez annyi tuti sl�gere, hogy a Szigetet is megt�ncoltassa. ... A rom�niai cig�nyzen�nek sok�ig k�t nemzetk�zi befut�ja a Taraf de Haidouks �s a Fanfare Ciocarlia mellett az ut�bbi n�gy-�t �vben robbant a k�ztudatba a Mahala Rai Banda. �s ami a l�nyeg: element�ris �s sz�rakoztat� bulizene ez, kit�n� �nekesekkel, �gy azt�n cseppet sem meglep�, hogy a 2009-es Ghetto Blasters c�m� lemez�k az eur�pai vil�gzenei r�di�sok egyik legt�bbet forgatott korongja lett. ... A Detroitban sz�letett Daniel Kahn a kelet-eur�pai zsid� zenei hagyom�ny �sszegz�s�vel �s radik�lis meg�j�t�s�val t�nt ki az ut�bbi �vekben. 2005-ben – amerikai, sv�d, orosz �s n�met muzsikusokb�l –alap�totta meg a Painted Bird zenekart. A vitriolos politikai kabar�nak, a brechti sz�nh�znak, a klezmernek �s a punkrocknak eddig ismeretlen elegye sz�letett meg ezzel, mely t�k�letesen tiszt�ban van a hagyom�nyaival, de m�r a XXI. sz�zad klezmerek�nt hat. K�t albumot k�sz�tettek eddig: a The Broken Tongue (2006) �s a Partisans & Parasites (2009) c�m�t – az ut�bbit m�r kir�v� nemzetk�zi visszhanggal, �s olyan rang� klezmerzen�szek t�rsas�g�ban, mint Paul Brody �s Frank London.

�s nem maradhatnak el a Vil�gzenei Nagysz�npadr�l a hazai �zek sem. J�n a Szabolcs-Szatm�r-Bereg megyei Paszab faluban tizen�t �ve m�k�d�, s ma m�r vil�gh�r� Parno Graszt roma folkzenekar. Itt lesz a sikert sikerre, rajong�k t�megeit rajong�k t�megeire halmoz� a Cs�k zenekar �s vend�gei. Tizen�t �ves fenn�ll�s�t id�n �nnepl� szentendrei S�nd�rg� egy�ttes is a Sziget fell�p�je lesz k�z�sen a maced�n cig�nyzene „csocsekkir�ly�val”, Ferus Mustafovval.